„Néma keresztek, beszéljetek.
Kit rejt a mély? Kit őriztek?
Én hallgatom, én itt leszek,
Néma keresztek, beszéljetek.”
Kárpátia

… és álljon kereszt az Óriás-tetőn!
Már gyermekként tudtam – hisz a családtagok sok katonatörténetet meséltek –, hogy nagyapám testvére az Úz völgyében esett el, oda is temették valamelyik lövészárokba, hisz a menekülés közepette rendes sírt nem igazán volt lehetőség ásni. Országos EKE-elnökként 2019-ben, amikor először másztam meg – Gergely József vezetésével – a Magyaros-tetőt, fel egészen a Litzmann-kúpig, megfogadtam, hogy keresztet állítunk valahol az Úz völgyében a hősi halottak emlékére. Ha jól belegondolok, az Óriás-tetői keresztállítás minden főszereplője már ott volt azon a túrán… „A színhely mindig változik, a történet sohasem.” Az úzvölgyi katonatemető körül közben nagyon elmérgesedett a helyzet, s az én családkutatási törekvéseim is új irányt vettek, elhozva a várva várt áttörést. Kiderült, hogy nagyapám (Kovács Domokos) testvére, ifj. Kovács Elek (Máréfalva, 1919. december 22. – Óriás-tető, 1944. augusztus 31.) az Óriás-tetőn halt meg 25 évesen, aknatalálat közepette, s ott is hantolták később el.